A neogótikus plébániatemplom múltja, megpróbáltatásai és művészeti kincsei a XX. század viharaiban.

A Béke téri Szent László templom Angyalföld igazi időtlen tanúja: a városrész legrégibb plébániatemploma, amelyet 1929-ben adtak át, és azóta is meghatározó szerepet tölt be a kerület vallási és közösségi életében. Neogótikus vonalai elegánsan nyúlnak az ég felé a XIII. kerület egyik legforgalmasabb pontján, közvetlenül a városháza mellett. A templomot körülölelő park különösen szépen kiemeli impozáns homlokzatát, amely szinte bármely irányból nézve uralja a tér látványát.

A templom az ötvenes években. Forrás:FORTEPAN, CC BY-SA 3.0, wikipedia

A történet még 1910-ben kezdődött, amikor a terület – akkor még a terézvárosi plébániához tartozva – templomépítő egyesületet alapított. Két évvel később megvásárolták a Szent László utca 26. számú házat, és annak üvegtetős udvarából alakították ki az első, ideiglenes kápolnát. A közösség gyorsan növekedett: 1916-ra önálló lelkészség jött létre, 1919-ben pedig már plébániai rangot kapott, területén pedig 1923-ra három új egyházközség is megszületett.

Az igazi nagy lépés 1928-ban következett: telket kaptak a templom és a paplak felépítésére, és még abban az évben meg is indult az építkezés. A Hallmann Pál vezette munkálatok látványos ütemben haladtak. Az alapkőletételt decemberben Serédi Jusztinián bíboros végezte, aki egy évvel később, 1929. november 10-én a kész templomot is felszentelte.

Szent László-templom Angyalföldön. Forrás: wikimedia commons

Az épület azonban nem várt nehézségekkel is szembesült: a tőzeges talaj miatt a falak egy része süllyedni kezdett, így betonoszlopokkal kellett megerősíteni, és a padló is javításra szorult. 1939-ben az egykori ideiglenes kápolna új szerepet kapott: kultúrházzá alakították.

A 633 négyzetméteres, latin kereszt alaprajzú, háromhajós templom a neogótika szépséges példája. A bejárat fölé magasodó főtoronyhoz két kisebb oldaltorony kapcsolódik, a fő- és a kereszthajó találkozásánál pedig egy kecses huszártorony emelkedik.

A belső tér egyik legnagyobb ékessége a három szárnyas oltár, amelyeket Molnár C. Pál 1939 és 1942 között készített. A főoltár Szent László életéből idéz fel drámai és legendás epizódokat: a kunok üldözésétől a Tordai-hasadék legendájáig, valamint az alapvető történelmi és egyházi tettéig. A mellékoltárok közül a bal oldali Jézus Szívének, a jobb oldali pedig a Rózsafüzér királynőjének tiszteletére készült.

Belső tér. Forrás: Thaler Tamas, CC BY-SA 4.0, wikipedia

A templom orgonája szintén különleges darab: a Rieger Magyar Királyi Orgonagyár 1942-ben készült, 2141 sípos, három manuálos hangszerét a második világháború miatt fellépő ónhiány okán részben cinkből építették – ez sajátos, egyedi hangzást kölcsönöz neki. A háborús bombázások súlyosan megrongálták a templomot és az orgonát is; bár 1945-ben megpróbálták ideiglenesen rendbe hozni, valódi felújításra csak jóval később, 1991-ben került sor, amikor a karzatot is átalakították, hogy nagyobb hely jusson a kórusnak.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: wikimedia commons