A 2010-es években Angyalföld már messze túllépett azon, hogy egyszerűen csak fejlődő kerület legyen. Ekkorra országos és nemzetközi szinten is mintaterületként kezdték emlegetni: egy olyan városrészként, amely következetes munkával, tudatos szemlélettel és figyelemre méltó dinamizmussal építette fel saját, modern identitását. Ez volt az az évtized, amikor sorra érkeztek az élhetőségi díjak, amikor a zöldterületek fejlesztése látványos lendületet kapott, amikor új intézmények, tágas közösségi terek és korszerű parkok születtek, és amikor az angyalföldiek határozottan kijelentették: "jó itt élni, és talán évről évre egyre jobb".

A kerület egyik legfeltűnőbb változása az volt, ahogyan a zöldítés új szintre lépett. Parkok újultak meg, fasorok nőttek ki az utak mentén, zöldtetők jelentek meg a frissen épült házakon, a játszóterek pedig nemcsak szebbek, hanem biztonságosabbak és inspirálóbbak is lettek. A pihenőparkok, sportpályák, kutyafuttatók, futóösvények mind-mind azt a benyomást keltették, hogy a városrész nem csupán követi, hanem alakítja is az európai környezettudatos városfejlesztési trendeket. Angyalföld ekkor vált igazán zölddé – méghozzá nem jelképesen, hanem szó szerint.

A közösségi élet is új korszakba lépett. A kerület minden addiginál több programot, eseményt, találkozási lehetőséget kínált. Lakóközösségi rendezvények, szabadtéri kulturális estek, családi hétvégék, közösségi kertek, fesztiválok, sportnapok és egészségügyi szűrések adták ritmusát a hétköznapoknak. 

Mindeközben látványosan megújult a kerület intézményhálózata is. Új óvodák és bölcsődék épültek, korszerűsödtek az egészségügyi rendelők, bővültek és modernizálódtak a szociális szolgáltatások, és minden korosztály számára hozzáférhető, jól felszerelt kulturális és sportlétesítmények jöttek létre. 

A Váci út ekkorra érte el csúcspontját mint Budapest egyik legfontosabb üzleti tengelye. Az üvegfelületek sora, az energiahatékony irodaházak, a nemzetközi nagyvállalatok irodái és a köréjük szerveződő modern kávézók, éttermek és szolgáltatások olyan belvárosi hangulatot teremtettek, amelyhez korábban kevés magyar városrész volt hasonlítható. Reggelenként emberek tízezrei indultak innen munkába. A kerület már nemcsak lakóterület, hanem gazdasági központ is lett.

Az új építészet és a modern városi életstílus pedig egyre határozottabban jelent meg Angyalföld utcáin. A korszerű, energiabarát lakóparkok tágas belső udvarokkal, közösségi terekkel, földszinti üzletekkel és élhető környezettel egy teljesen új lakhatási kultúrát hoztak magukkal. A kerület fiatalos, lendületes, trendi arcot kapott, amely egyre többeket vonzott.

A kulturális élet közben kilépett a falak közül: a programok nagy része a közterekre költözött. Kiállítások, szabadtéri mozik, hangulatos estek a parkokban, gyermek- és családi programok, művészeti projektek tették élővé a nyarakat. 

És hogy mi maradt meg mindebből mára? Egy zöldebb, otthonosabb, rendezettebb városi környezet; egy erős, családbarát intézményrendszer; egy kulturálisan aktív, összetartó közösség; és egy olyan modern városrészi identitás, amelyre méltán lehet büszke mindenki, aki Angyalföldön él. A 2010-es évek voltak azok az évek, amikor a kerület végleg mintakerületté vált és kialakult az a minőség, amely ma is meghatározza.

Forrás:

Felső kép: Szent István park, a Rózsakert felől, Észak felé. Forrás: wikimedia commons