Angyalföld Budapest XIII. kerületének legnagyobb városrésze, amely a főváros északi részén, a pesti oldalon helyezkedik el. Gyakran a teljes XIII. kerület szinonimájaként használják a köznyelvben, bár hivatalosan csak annak egy része. A terület hagyományosan munkáskerületként ismert, de az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult, ipari zónából modern lakó- és kereskedelmi negyeddé vált.

Története

Angyalföld története a 19. század elejére nyúlik vissza, amikor még főleg galambosok és iparosok lakták a területet. A 19. század végétől gyors iparosodás kezdődött: a Váci út mentén számos gyártelep épült, például a Láng Gépgyár vagy a GANZ Magyar Hajó- és Darugyár. A 20. század elején a lakáskörülmények nyomorúságosak voltak, sok nyomortelep létezett itt. 1930-ban a terület a VI. kerülethez tartozott, majd 1950-ben a XIII. kerület része lett. 1938-ban átmenetileg Magdolnavárosra nevezték át Horthy Miklós felesége, Purgly Magdolna tiszteletére, de a második világháború után visszaváltoztatták Angyalföldre. A háború utáni időszakban lakótelepeket építettek a nyomortelepek helyén. A rendszerváltás óta az ipar visszaszorult, helyükön irodaházak, lakóparkok és kereskedelmi egységek épültek. A területen már kelta törzsek és rómaiak is éltek, amit régészeti leletek bizonyítanak (pl. 1815-ben talált római maradványok a Koszorú-árokban).

A név eredete bizonytalan: a mai magyar név a 19. századi német eredeti, az Engelsfeld tükörfordítása. A legvalószínűbb feltételezés szerint a korábban a Rákos-patak mellett található Ördögmalomról kapta nevét, így először Ördögföld volt (Teufelsfeld), amelyet a pesti népnyelv játékosan Angyalföldre (Engelsfeldre) változtatott. Egy másik magyarázat szerint a régi időkben itt végzett "angyalcsinálások" (abortuszok) miatt kapta a nevet.

Adatok (népesség, terület)

• Terület: Körülbelül 6,9 km².
• Népesség: 2001-es adatok szerint Angyalföldön 62 006 fő élt, népsűrűsége 8 986 fő/km². A teljes XIII. kerület lakossága 2019-ben 121 657 fő volt, és a kerület népessége azóta is stabilan növekvő tendenciát mutat (2023-as becslések szerint körülbelül 123 000 fő körül van, de pontos friss adatokért érdemes az önkormányzati statisztikákat ellenőrizni). A lakosság összetétele hagyományosan munkásosztálybeli volt. 1926-ban lakosai közül 76 542, vagyis 95% magyar anyanyelvű, főleg római katolikusok (71%).

Elhelyezkedése

Angyalföld a XIII. kerület északi részén terül el, a Duna közelében, észak-déli tengelye a Váci út. Határai: északon a Budapest–Esztergom vasútvonal, keleten a Szegedi út és más utcák, délen a Lehel tér és a Váci út, nyugaton a Duna. A városrész koordinátái: é. sz. 47° 32′ 00″, k. h. 19° 04′ 30″. Távolsága a belvárostól körülbelül 1,5–2 km, így jól integrálódik a fővárosi szövetbe. A kerület nagyobb része pesti homoksíkságon fekszik, kisebb része dunai szigeteken (pl. Népsziget déli része).

Megközelítése

Angyalföld kiválóan megközelíthető tömegközlekedéssel:

• Metró: M3-as vonal (pl. Gyöngyösi utca, Forgách utca, Árpád híd állomások).
• Villamos: 1-es, 1A, 14-es.
• Trolibusz: 75-ös, 79-es.
• Busz: 15-ös, 20E, 26-os, 30-as, 30A, 32-es, 34-es, 105-ös, 106-os, 120-as, 230-as.
• Vasút: Budapest–Esztergom vonal (Újpest és Angyalföld megállók).
• Éjszakai járatok: 901-es, 914-es, 914A, 918-as, 950-es, 950A. Autóval a Váci út vagy az Árpád híd felől könnyen elérhető, de forgalmas terület, így a parkolás kihívást jelenthet.

Látnivalói és nevezetességei

Angyalföld nem a turisztikai látványosságokról híres, de van néhány érdekes pont:

• Lehel téri templom (Árpád-házi Szent Margit-templom): Modern templom a Lehel téren.
• József Attila Művelődési Ház és Láng Művelődési Központ: Kulturális központok.
• Vizafogó park és Népfürdő utcai park: Zöld területek sportolásra és kikapcsolódásra.
• Korábbi ipari emlékek: Pl. a Láng Gépgyár helyén álló lakóparkok, vagy az 1925-ben talált "angyalföldi kincs" (régészeti lelet).
• Egyéb: A kerületben közel 150 kiemelt helyszín van, beleértve a Duna-parti sétányokat és a Népszigetet.

Hírességei

Számos ismert személy kötődik Angyalföldhöz:

• Kassák Lajos (költő, író, itt élt és alkotott).
• Cziffra György (zongoraművész).
• Papp László (ökölvívó, emléktábla a lakhelyén).
• Fenyő Miklós (énekes, itt született).
• Klampár Tibor (asztaliteniszező).
• Angyal Éva (kézilabdázó).
• Radics Béla (zenész). 
• Ganxsta Zolee (Zana Zoltán - zenész). 
• Pásztor Erzsi (színésznő). 
• Kulturális utalások: Fenyő Miklós "Angyalföldi pálmafák" dala.

Ünnepei és események

Speciális helyi ünnepek nem jellemzőek, de a kerületben rendszeresen tartanak kulturális eseményeket a művelődési házakban, pl. koncerteket, kiállításokat. A XIII. kerület megalakulásának évfordulóját (június 1.) néha megemlékezéssel ünneplik. Emellett részt vesz a fővárosi ünnepeken, mint a Budapest Napja vagy az augusztus 20.

Forrás:

Felső kép: wikimedia commons (Christo)